Pasta e fagioli

Ősz van. Mostmár hivatalosan, és itt Toszkánában is. Szerencsére egyenlőre még süt a nap, de hideg van, és egyre nehezebb ételek kerülnek az asztalra.

Ma pasta e fagioli-t készítettem. Azazhogy valami olyasfélét, ami hasonlít a pasta e fagiolihoz, csak éppen kicsit az én ízlésemhez igazítva.

És persze olyan "jó kis hamar kész van kaja" lett belőle.

Kicsit csaltam is, mert a babot nem én áztattam be, és nem én főztem meg, hanem egyszerűen hagytam magam rávenni, hogy konzervet használjak. 

Szóval a recept:

Hozzávalók:

2 konzerv fehér szárazbab

150 g apró száraztészta 

100 g levegőn szárított sonka (prosciutto) vékonyra szeletelve

2 gerezd fokhagyma

egy kis ág rozmaring (fakultatív)

egy csipet csípős paprika (fakultatív)

extraszűz olivaolaj

só

frissen őrölt feketebors

Egy nem túl nagy lábosban 4 evőkanál olívaolajon megpirítom a 2 fej, késpengével összelapított, de egészben hagyott fokhagymát és a sonkaszeleteket, amiket aztán, mikor szép barnára sültek kiveszek, és félreteszek a végső díszítéshez. A 2 babkonzervet kinyitom, leöntöm a babról a levét, majd hozzáadom a fokhagymához. Sózom, borsozom, és fél pohár vízzel higítva kb. 15 percig párolom fedő alatt (annak ellenére, hogy a konzerv bab már meg van főzve). Mikor elfőtte a levét, leveszem a tűzről, merülőturmixxal simára turmixolom, és felöntöm annyi vízzel, hogy sűrű főzelék állaga legyen. Visszateszem a tűzre, és felforralom. Közben bő vízben megfőzöm a tésztát, és mikor már majdnem megfőtt, leszűröm, és hozzáadom a babhoz. Ha nagyon sűrű lenne, öntök hozzá még kevés vizet, és rottyantok az egészen egyet, hogy az ízek összeérjenek. Aki szereti, rozmaringgal, csípős paprikával ízesítheti, de ez utóbbiak a díszítésnél is jól jönnek. 

Tálaláskor rászórom a tetejére a sült sonkaszeleteket és feltétlen jó minőségű olivaolajjal és frissen őrölt feketeborssal kínálom, mert ezek nélkül semmit nem ér az egész.

Buon appetito!