2011. december 14., szerda

Mendiants

Mendiants
Mendiants (koldusok). A francia haute patisserie egyik állandó főszereplője. 
Nekem a karácsonyi gasztroajándékaim tervezése közben jutott eszembe. Ez ugyanis az egyik legkönnyebben elkészíthető, egyben leglátványosabb csokoládé. Egy fontos szabályt kell betartanunk a készítésénél: csak kiváló alapanyagokból készülhet (tudom, ezt minden receptnél elmondom, itt mégis különösen fontos)! 
Gyakorlatilag sütőpapírral bélelt tepsire egymáshoz nem túl közel kis korongokat kell formázni gőz fölött olvasztott csokoládéból, amire aztán ízléstől függően szárított-, és csonthéjas gyümölcsöket kell szórni.
Száraz, hűvös helyen megdermeszteni, de semmiképp nem tenni hűtőbe!
Én a hagyományos változatot készítettem el. Azt, amihez ennek a csokoládénak a története fűződik: étcsokoládés alap kandírozott narancs héjjal, mandulával, mogyoróval és mazsolával. 
A hagyomány szerint ugyanis ezt az édességet 1700-ban leginkább decemberben, karácsony környékén készítették főleg a franciák, de az észak-olaszok is, az évnek abban az időszakában adományokat gyűjtő "kolduló" szerzeteseknek. A csokoládét díszítő négy hozzávaló a négy főbb szerzetesrend színeire utal: a mazsola a domonkos-rendet, a mogyoró az augusztiniánus-rendet, a füge vagy a narancshéj a ferences-rendet és a mandula a kármeliták rendjét szimbolizálja.
Én mégis egészen más miatt szeretem ezt a különlegesen egyszerű finomságot. Éppen ezeket készítette a nagy Roberto Catinari, mikor először jártam a műhelyében.

Nincsenek megjegyzések: